Néhány éve alapos botrány kerekedett a pálmaolaj körül: bejárták a világsajtót a kitermeléshez köthető erdőirtások, emiatt kipusztuló állatok képei és a kényszermunkáról szóló jelentések. Világszerte bojkott is indult az alapanyag ellen. A kép azonban közel sem fekete-fehér: egyáltalán nem biztos, hogy a termelők vagy a fogyasztók jól járnának, ha egy csapásra betiltanák az alapanyag használatát.
A kormányoknak és az egyéneknek továbbra is kemény dió megoldást találni a fogyasztás csökkentésére és a hulladék újrahasznosítására.
Okos városok, életmódváltás, új technológiák, felelős cégek, körforgásos gazdaság. Jubileumi Fenntartható fejlődés plusz kiadványunkban átfogó képet mutatunk az elkeserítő klímahelyzetről, de felvillantunk egy sor példát és lehetőséget a kiútra is. Kerüljön képbe, mit tehet a felmelegedés ellen a hangzatos vállalásokon túl!
A kaliforniai Livermore 6. számú tűzoltóságán 120 éve folyamatosan világít az úgynevezett Centennial Light Bulb (Százéves Villanykörte). Egy több mint száz éve, pár dollárért megvásárolt hétköznapi használati tárgy, amin nem fogott ki az idő, mert úgy tervezték, hogy minél tovább működjön. Némileg megmosolyogtató egy ilyen termékről olvasni közel félmillió forintos mobilkészülékkel a zsebünkben, amelyet tudatosan terveztek úgy, hogy az egy adott időintervallum – általában két év – után idejétmúltnak számítson, arra ösztökélve tulajdonosát, hogy a legújabb modellre cserélje azt.
A magyar élelmiszerek forgalmának növelése ma már leginkább a fogyasztói tudatossággal érhető el, ám ehhez az Európai Uniónak is változtatnia kellene piaci mechanizmusain - mondja Nagy István agrárminiszter a hvg.hu-nak adott interjúban, amelyben beszélt arról is, miért probléma, hogy minden gazda udvarán porosodik egy traktor, miért jó, hogy a magyar vidéken megjelentek a pályaelhagyó értelmiségiek, és milyen akadályokat kellett leküzdenie, hogy belvárosi irodája teraszára költöztesse öt méhcsaládját.
Tavaly tavasszal a korábbi évekhez képest kevesebb olyan felhő képződött, ami bent tartja a légkörben a meleget.
Hidrogénes buszok és kukásautók is szerepelnek a Nemzeti Hidrogénstratégiában. A technológia jelenleg még drága, több területen is áttörésre van szükség, hogy igazán elterjedjen, figyelmeztet az elemző.
Élelmezési világválság fenyegethet - írja a FAO most közzétett adatait elemezve a francia gazdasági portál , a Les Échos.
Hajlandó több pénzt adni egy élelmiszerért, ha az környezetbarát? Luxus a zöld életmód, vagy csak egy kis odafigyelést igényel? Most néhány kattintással tizenegy kérdésben mondhatja el véleményét.
Könnyű leírni, nehéz megcsinálni: úgy tarthatjuk fenn a fejlődést és állíthatjuk helyre bolygónk egészségét, ha szakítunk a lineáris gazdálkodással, és áttérünk a körforgásosra. Azaz ha úgy tekintünk a hulladékra, mint a termelés újabb ciklusának beindításához szükséges alapanyagra.
A szimbolikus nyilatkozatot konkrét lépések követhetik.
Az enyhén használt cipőket kívánják piacra dobni. A cél a fenntartható fejlődés.
Ha továbbra is a megszokott módon folytatódik a mezőgazdasági termelés, a termőföld elsivatagosodásához vezethet a régiónkban is. Ezt jelzi előre, hogy a Föld talajainak már csak töredéke termőképes. Ezért pedig nem csak a klímaváltozás felel, a tápanyagot és az élőhelyet biztosító talaj leromlását az emberiség okozza. Annak jártunk utána, mit lehet tenni ennek elkerüléséért.
Kelet-Közép-Európa 11 országában, köztük Magyarországon is keresik a megoldásokat.
Nőtt a biomassza és a geotermikus energia felhasználása a távhőszektorban – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
Kevesek játékának tűnik egyelőre Magyarországon a fenntarthatóságból profitálni, pedig a zöldalapok hozamai többnyire verik a piaci átlagot.
Algából a kozmetikumoktól és a gyógyszerektől elkezdve bioüzemanyagon át trágyáig bármi készíthető, de ételalapanyagként tartják a legértékesebbnek. Termesztésének egyik előnye, hogy az algák négyszázszor gyorsabban vonják ki a levegőből a szén-dioxidot, mint a fák.
Egyre több halat fogyasztunk, ami a környezeti terhelés szempontjából jó hír, azonban az is fontos, hogy a halgazdálkodás és a halászat fenntartható kereteken belül történjen.
Az iparhoz mérten is meglepően magas a lakosság által felhasznált energia aránya Magyarországon, a családi házak például az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyasztanak.
Akár vissza is vethetné az inkább hosszú távú megtérüléssel kecsegtető, fenntartható befektetéseket a koronavírus-járvány okozta pénzügyi válság, azonban a pandémia sem törte meg az elmúlt évek kedvező trendjét és tovább nőttek az ilyen jellegű befektetések.
